Ki a civil a gyakorlatban?

Ki a civil a gyakorlatban?

 

A következő cikk a “Tapasztalatok az NCTA Makro témakörökre beérkezett pályázatokkal kapcsolatban” című írás rövidített változata.

Az írás teljes egészében sok más egyéb érdekes és fontos kérdést érintve itt érhető el.

[…] Tudjuk és tapasztaljuk is, hogy ahány ember, annyiféle ‘civil’ definíció, és természetesen nem mindegy az sem, hogy éppen milyen összefüggésben beszélünk a civilségről. Nemzetközi szinten sincs egységes megállapodás arról, hogy mi a különbség civilek, társadalmi szervezetek, nonprofit szervezetek stb. között. (A téma aktualitását mutatja, hogy nemrég kezdődött egy online vita a civilség meghatározásáról itt).

Amit ebben a kiírásban elvártunk [a Norvég Civil Alap pályázata – a szerk.], az az volt, hogy a pályázó szervezetek legyenek függetlenek az államtól, politikai pártoktól és az üzleti világtól, valamint legyenek közcélúak és önszerveződőek. A közcél alatt azt értjük, hogy a szervezet a szélesebb közösség számára fontos célokért (közügyek) dolgozik, azaz nem csak azokért az emberekért tevékenykedik, akik az egyesület tagjai, s nem csak olyan tevékenységeket folytat, amelyek a tagok – illetve szűkebb környezetük – érdeklődését szolgálják és/vagy életminőségét javítják. Így például a sakkszakkör vagy a fociklub nagyon fontos lehet a tagjai számára, és még egyesületi formában is működhet, mégsem tartozik abba a körbe, amelynek a pályázatát vártuk erre a kiírásra. Ugyanígy nem tartjuk a szó szoros értelmében ‘civil’-nek ebben a körben azokat a szervezeteket sem, amelyek célja egy adott iskola vagy egy színház fenntartása, működtetése.

Az önszerveződés fogalma szorosan összefügg a fentebb már tárgyalt közösségiséggel – olyan szervezeteket értünk ez alatt, amelyek valóban alulról építkeznek: a tagok, résztvevők saját, belső elhatározásából jönnek létre és tevékenykednek. Tipikusan nem ilyenek a különféle intézmények által létrehozott szervezetek, amelyek nyilvánvalóan azért jöttek létre alapítványi vagy egyesületi formában, hogy az adott intézmény az ilyen szervezeteknek kiírt pályázatokon is indulhasson.

A ‘civil szervezet’ tehát nem merül ki pusztán a jogi formában (egyesület, alapítvány), hanem számos további ismérvnek kell megfelelnie. Az értelmezést nyilván nehezíti, hogy ezek java nem „kemény”, jogi kritérium, illetve inkább arról szólnak, hogy mi NEM a civil szervezet (nem állami, nem forprofit stb.). […]

A Norvég Civil Támogatási Alap pályázatának lebonyolítói

Forrás: http://norvegcivilalap.hu/hu/node/4064

A képet Szepessy Tibor készítette és megtalálható a fortepan.hu-n. A kép a Creative Commons – Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alá tartozik.