Miskolci egyetemistákat kérdeztünk arról, mit ér a diplomájuk

Miskolci egyetemistákat kérdeztünk arról, mit ér a diplomájuk

 

Interjúink szereplői kitalált személyek, ő is.

Brigitta szociológiát és közgazdaságtant tanult a Miskolci Egyetemen, kisfia születéséig HR területen dolgozott. Munkája során azt tapasztalta, hogy nem feltétlenül egy egyetem hírneve számít. „A Miskolci Egyetem számomra jó volt annak ellenére, hogy öt évet kidobtam az életemből, amikor bölcsészkarra jártam. A jó nekem azt jelenti, hogy olyan közösségi életet élhettem, olyan körülmények között, amely az országban egyedülálló.”

Vitatér: Miért jelentkeztél Miskolcra?

Brigitta: Több ismerősöm másról sem regélt, csak arról, hogy milyen egyedülállóan szép a Miskolci Egyetem.

Vitatér: Mit adott neked a Miskolci képzés?

Brigitta: A bölcsészképzés sajnos semmi olyan kézenfekvő dolgot nem adott, amivel tudtam volna friss diplomásként érvényesülni a munkaerőpiacon. Amikor elkezdtem az első évemet, már akkor mondták újdonsült barátaim, hogy nézzek más szak után, nem baj, ha egy év ismét kimarad, de a szociológiával nem fogok tudni mit kezdeni. A közgáz képzés merőben más volt, ott ténylegesen éreztem azt, hogy gyarapszik a tudásom, az előadások nem csak hasztalanságokkal teltek, sőt! Megterhelő volt egyszerre a két szak, de élveztem, mert egy közgáz előadáson mindig tanultam valami újat. Úgy gondolom, egy alap szintű közgazdasági tudással minden embernek rendelkeznie kellene, hogy jobban meg tudja érteni, mi is történik gazdaságilag az életében.

Vitatér: Milyennek látod a Miskolci Egyetem minőségét, más egyetemekhez viszonyítva? Mit ér a diploma, ha miskolci?

Brigitta: A minőség egyik tényezője, hogy mennyi idő telik el a diploma megszerzése és az első állás betöltése között. Én nem látok összefüggést a között, hogy valaki milyen minőségű diplomával rendelkezik és a között, hogy mennyi ideig keres magának állást. HR-es munkáim során tapasztaltam, attól, hogy valaki vörös diplomás még nem jelenti azt, hogy piacképes. A mai világban el kell tudni adni magad. Számomra ez két egymástól független tényező. Az tény, hogy ha valaki értelmiségi családba születik, többszörösen meggondolják a szülei, hogy vidéki egyetemre engedjék-e a gyereküket. Én, csak akkor fogom Miskolcra engedni a fiamat, ha gépésznek akar tanulni. A Miskolci Egyetem számomra jó volt annak ellenére, hogy öt évet kidobtam az életemből, amikor bölcsészkarra jártam. A jó nekem azt jelenti, hogy olyan közösségi életet élhettem, olyan körülmények között, amely az országban egyedülálló.

 

* A hallgatók válaszai valósak, de összefoglalva közöljük gondolataikat, fiktív karaktereket használva.