Miskolci egyetemistákat kérdeztünk arról, mit ér a diplomájuk

Miskolci egyetemistákat kérdeztünk arról, mit ér a diplomájuk

 

Interjúink szereplői kitalált személyek, ő is.

Balázs műszaki menedzser szakon végzett Miskolcon, jelenleg saját vállalkozásában dolgozik, a miskolci képzést hasznosnak találta, bár elengedhetetlennek tartja a folyamatos önképzést külföldi szakirodalmak alapján.

Vitatér: Miért jelentkeztél Miskolcra?

Balázs: Családi vállalkozást viszek tovább, ezért fontosnak tartottam egy olyan szak elvégzését, amely egyetemi szintű, a műszaki és gazdasági tudományok keveréke. A Miskolci Egyetem műszaki menedzser képzése egyedi volt, mert nem a gazdasági karhoz, hanem a gépész karhoz tartozott, más hasonló szakokhoz képest sokkal inkább koncentrált gépészeti területre.

Vitatér: Mit adott neked a Miskolci képzés?

Balázs: A tanulmányaimat továbbfejlesztve képes vagyok arra, hogy a különböző műszaki területeket összehangoljam és projektbe szervezzem, nagyobb szervezeti háttér nélkül. Sokat segítnek ebben a diákszervezetekben szerzett tapasztalatok is. De fontos, hogy a jelenben és jövőben is proaktívak tudjunk lenni, hogy mi magunk menjünk az újabb és újabb információk után.

Vitatér: Milyennek látod a Miskolci Egyetem minőségét, más egyetemekhez viszonyítva? Mit ér a diploma, ha miskolci?

Balázs: Szerintem nem a képzési hely dönti el, milyen minőségű az adott diploma. Persze valahol jobbak a képzési anyagok. Úgy gondolom, hogy a Miskolci Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem általános gépészeti képzése között nincs nagy különbség. Sokkal fontosabb, ki mennyire akar fejlődni, mennyi időt, energiát tesz pluszként a tanulmányaiba. Csalódás számomra visszatekintve az, hogy úgy érzem, a magyar mérnökképzés főleg applikációra és nem innovációra tanít. A régi mérnökök képesek voltak problémákat megoldani pl. célgépeket terveztek és készítettek el. Ma ez a jelenség szinte teljesen megszűnt. Megkapom a kollégától, hogy vegyük meg az x millió forintos gépet ehhez a munkához, mert nincs kreativitása a feladat megvalósításához. A magyar műszaki tankönyvek legtöbbje elméleti. Külföldön tanult szakértők azt javasolják, ha korszerű és praktikumhoz közel álló tudást szeretnék, kezdjek el angol szakirodalmat használni. Szerintem nagy kérdés, hogy mikor volt magyar egyetemeken oktatás módszertani fejlesztés, mondjuk matematikából. Nem tudom, hogy ennek forráshiány vagy egyéb okai vannak-e. Szerintem érdemes lenne minderre odafigyelni, mert egy tapasztalt, tenni akaró, jól felkészült esztergályos-marós szakmunkás többet kereshet, mint egy átlagos mérnök még hazánkban is.

 

* A hallgatók válaszai valósak, de összefoglalva közöljük gondolataikat, fiktív karaktereket használva.