Miskolci egyetemistákat kérdeztünk arról, mit ér a diplomájuk

Miskolci egyetemistákat kérdeztünk arról, mit ér a diplomájuk

 

Interjúink szereplői kitalált személyek, ő is.

Hanna 2013-ban vezetésszervezés szakon végzett a Miskolci Egyetemen, Borbálához képest ő egyáltalán nem lelkesedik a Miskolci Egyetem képzéséért: „Sajnos nem tudom azt mondani, hogy a tudás, amit kaptam összességében hasznosítható lenne a munkaerőpiacon, mivel annak, amit tudok semmi köze az egyetemi képzéshez. Azonban azt mindenképpen kiemelném, hogy mindez nem csak a Miskolci Egyetemre igaz. Szerintem ez összességében a magyar oktatási rendszer hibája, ami már az általános iskolai oktatásnál kezdődik.”

Vitatér: Miért jelentkeztél Miskolcra?

Hanna: Nem ide akartam bekerülni, de a Gazdaságtudományi Kar képzéséről akkor még úgy gondoltam, hogy színvonalas az országban.

Vitatér: Mit adott neked a Miskolci képzés?

Hanna: Ez egy elég nehéz kérdés, azt könnyebb lenne megválaszolni, hogy mit nem adott. Mondhatnám, hogy megtanított kismillió beadandót írni és kutatni, de ez nem lenne igaz. Hiszen tényleges értékelést, olyat, amiből tanulni is lehetett volna, nem sok tanár adott rájuk. Rengeteg elavult elméletet tanítottak, nem tanítottak gyakorlati tudást, és általában nem az alapján értékeltek, hogy ki mennyit tud, hanem hogy mennyire tud valaki magolni. Pozitívum volt viszont, hogy lehetőséget adtak különböző szervezetekkel való együtt dolgozásra, megismerhettünk más intézményeket, országokat, cégeket, amivel tapasztalatokat tudtunk szerezni. A Miskolci Egyetem megtanította kezelni számos olyan tanár viselkedését, akin az látszik, hogy nem szereti a munkáját és mindezért még jobban tudtuk értékelni azokat, akik ténylegesen szerettek tanítani, és segíteni a diákjaiknak. Sajnos nem tudom azt mondani, hogy a tudás, amit kaptam összességében hasznosítható lenne a munkaerőpiacon, mivel annak, amit tudok semmi köze az egyetemi képzéshez. Azonban azt mindenképpen kiemelném, hogy mindez nem csak a Miskolci Egyetemre igaz. Szerintem ez összességében a magyar oktatási rendszer hibája, ami már az általános iskolai oktatásnál kezdődik.

Vitatér: Mivel foglalkozol most?

Hanna: Nemzetközi értékesítésen és marketingen dolgozok egy kkv-nál. Európai, ázsiai és amerikai piacokkal dolgozok együtt.

Vitatér: Milyennek látod a Miskolci Egyetem minőségét, más egyetemekhez viszonyítva? Mit ér a diploma, ha miskolci?

Hanna: Egy egyetem minősége nyilván sok mindenen múlik, mindenki máshogy ítéli azt meg. Szerintem elengedhetetlen a tanárok képzettsége és szakmai tapasztalata. Fontosnak tartom, hogy valaki ne lehessen úgy tanár, hogy nem szerzett elég szakmai tapasztalatot az egyetemen kívül. Az is fontos lenne, hogy ahogyan a diákokat megválogatják, úgy megválogassák a tanárokat és vezetőket is, hogy olyanok tanítsanak, akik szeretik a munkájukat és tanítani akarnak, tudnak.

Mindemellett természetesen a tananyag, az egyes karok és szakok programja is létfontosságúak a minőséghez. Ezek nélkül szerintem nem lehet minőségről beszélni. Ebbe az beletartozik a számonkérés és a tanítás módszertana is. Tényleg az lenne a megfelelő, hogy egy diák 10-13 tantárgyat magol be egy félévben? Miért van az, hogy a híres nyugati egyetemeken mindez 3-5 tantárgyra szűkül le? Hozzáteszem, ez nem azt jelenti, hogy kevesebb dolguk lenne a diákoknak, sőt! A világ egyik legelismertebb egyetemének két éves MBA (Master of Business Administration) képzésében a diákok összesen háromszor vizsgáznak. A többi értékelés beadandókon, kutatásokon és csapatmunkán alapul. Tehát a kérdés az, hogy tényleg jó, ha egy diák 30-50 éves elmélet 200 oldalát 2 nap alap bemagolja, majd azt elfelejti egy hónap alatt? De ha még esetleg emlékezne is rá, akkor se tudna vele semmit sem kezdeni egyetlen munkahelyen sem! Viszont mindez nem csak a miskolci egyetem problémája, ez az állami rendszer problémája. Lehet, hogy a pesti diákokat sok cég felkeresi, de az még nem jelenti azt, hogy ott tényleg jobban tanítanának.

Az felsőoktatásnak a tudást és tapasztalatot egyaránt adnia kéne. A tudásnál észre kellene venni, hogy a világ nagyon gyorsan változik. Lehet, hogy megtanítjuk Kotler nagyon híres könyvét, ami ténylegesen még ma is érvényes. De mi van a honlapokkal, az SEO-val, a google adwordsel, az analyticsal és a társadalmi médiával. Egyszer nem hallottam még a nevüket sem, hiába az egyetemi marketingképzés. Az egyetemi nyelvtanítást lenne talán a legegyszerűbb megváltoztatni, imádom a nyelveket, két félév után még is otthagytam a nyelvórákat, mert nem láttam semmi hasznát.

Végül csak annyit említenék, még meg, hogy a Miskolci Egyetemet ne a Corvinushoz hasonlítsuk, mert az ottani diákok pont ezeket a problémákat sorolják, hanem ha tényleg változtatni akarunk, akkor nézzünk szét más országokban, kérdezzük meg a cégek véleményét is.

 

* A hallgatók válaszai valósak, de összefoglalva közöljük gondolataikat, fiktív karaktereket használva.