Kié az egyetem?

Kié az egyetem?

 

Ha megvizsgáljuk ennek az egyszerű kérdésnek a tartalmát, rögtön szembetaláljuk magunkat azzal, hogy egyszerűsége csak látszat. Hiszen mi az, hogy „egyetem”, és kit vagy kiket, milyen szereplőket gondolhatunk a rövid „kié” kérdőszó mögé? Arról nem is beszélve, hogy hirtelenjében nem tudjuk, mit válaszoljunk, kit nevezzünk meg e sokszereplős történetben a „tulajdonosnak”. Megnevezhetünk-e egyáltalán egy valakit?

Az egyetem (lat. universitas) szó eredetileg egyetemességet, összességet jelent, egy olyan teret, amelyben hallgató és oktató közössége jön létre. Ez alapján az évszázadokkal ezelőtt kialakult definíció alapján nyugodtan hátradőlhetnénk, és mondhatnánk, hogy az egyetem kizárólag a hallgatóé és az oktatóé. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a felsőoktatás tömegesedése Magyarországon a ’90-es években, míg a nyugati országokban már korábban elindult. (Kozma Tamás: Kié az egyetem?) Ennek köszönhetően az eredetileg két szerepkör köré szerveződő, kicsi és elit közösség több szereplőssé formálódott. Hogy a tömegesedés folyamatát miként értékeljük (Lásd: http://eduline.hu/felsooktatas/2011/10/24/Kie_az_egyetem_D278H9; http://oktpolcafe.hu/oktataspolitikai-mitoszok-a-felsooktatas-a-kozoktatas-minosegromlasarol-429), az egy másik vita témája lehet. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy ez a változás átalakította az egyetem fogalmát, intézményét, funkcióját.

De vajon kik ezek az új szereplők? Ki tudunk ragadni egyet közülük, hogy azt mondhassuk: az egyetem inkább az ő tulajdona és nem a diákoké vagy/és oktatóké?

A felsőoktatást mára több erő formálja: egyrészt a tudományos közösség, amely eredetileg létrehozta magát az egyetemet; másrészt az állam, mint az egyik fenntartó, finanszírozó és oktatáspolitikai szempontból különösen érdekelt szereplő; harmadrészt a piac, ami jelen esetben a felsőoktatásban megjelenő gazdasági- és munkaerő-piaci érdekeket egyaránt jelenti. (A különböző erőkről, szereplőkről bővebben itt olvashat: Kozma Tamás: Kié az egyetem?) Ezek az erők éppen annyira elvontak, megfoghatatlanok, mint amennyire valóságosak, vagyis képesek az egyetem mindennapi életébe döntő módon beleszólni. Kiinduló kérdésünkre válaszként tehát ugyanakkora eséllyel indulhatnának.
A tudományos közösség (http://www.jogiforum.hu/files/felsooktatasi_jog/20090526kocsis_mikols-kik_is_a_tudomany_muveloi-vitacikk.pdf valamint http://mek.oszk.hu/08900/08962/08962.pdf) tagjai többek között az oktatók, kutatók, és ha ezt értjük a fogalom alatt, rögtön megszabadulunk az elvontság homályosságától. Az oktató az, aki tudományos fokozataival, kutatási eredményeivel, nemzetközi hírnevével egy egyetem minőségi oktatását garantálhatja. Ő az, aki a diákok számára vonzóvá teheti az adott intézményt, vagyis tulajdonképpeni mozgatórugója lehet annak a szellemi közösségnek, amit az egyetem jelent. Az oktatók tehát méltán tarthatnának igényt arra, hogy az egyetemet az övéknek tekintsük. Ugyanakkor az oktató nem csak tudományos eredményei miatt az aki. A diákjai teszik azzá ami: ha nem lenne kinek átadnia tudását, nevezhetnénk-e őt oktatónak?

Az állam biztosítja az oktatáshoz való jogot és mint az egyik legjelentősebb finanszírozónak (természetesen nem a magán egyetemeknél) érdeke a felsőoktatási intézmények gazdasági, oktatáspolitikai racionalizálása. Mindemellett a minél magasabb színvonalú oktatás is célja, hiszen így az általa befektetett pénz a hallgató munkaerő-piacra való belépésével megtérül. Mindezek alapján mondhatnánk azt, hogy az egyetem az államé.

Végül a piac meghatározhatja, hogy milyen képességű munkavállalóra van szüksége. Befolyásolhatja, hogy milyen képzések induljanak egy-egy felsőoktatási intézményben. A cégek, mint a gazdaság szereplői azzal, hogy kutatásokat finanszíroznak, magát az egyetemet is finanszírozzák. Ezáltal pedig beleszólnak az oktatók, kutatók, diákok tudományos kérdésfeltevéseibe, kutatási témáiba, vagyis alakíthatják az egyetem szellemi terét. Mondhatjuk tehát, hogy az egyetem az övék?

Vagy az egyetem kizárólag a hallgatóé? Hiszen ebben a történetben minden szereplő őket hivatott szolgálni. A hallgató már felvételi jelentkezésével támogathat egy intézményt, épp így meg is szüntetheti azt, ha nem jelentkezik, vagy félbe hagyja tanulmányait. A hallgató az, akiből majd a tudományos közösség egyik tagja lehet. Akinek a megszerzett tudása – közvetve vagy közvetlenül –, a piac, a cégek, az állam, végeredményben az egész társadalom számára hasznossá válhat.

A Vitatér következő állomása a „Kié az egyetem?” kérdést járja körül, a felsőoktatás különböző szereplőit, szakértőit meghallgatva/megszólítva. Célunk az, hogy e korántsem egyszerű kérdés mentén kibontakozhasson egy olyan vita, amely támogatja a különböző szereplők közötti párbeszéd elindulását.

A fotó megtalálható a fortepan.hu-n. A kép a Creative Commons – Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alá tartozik.